A szélről

A szél vízszintes irányú légáramlás. Jellemzői az iránya, a sebessége és az egyenletessége. (lökésessége, azaz vannak-e hirtelen szélerősödések más szóval pöffök)

A szélirányokat a földrajzi égtájak alapján nevezzük meg, ahonnan a szél fúj.

A szélirányokat 20-25 foknál pontosabban általában nem szükséges megadni, tekintettel arra is, hogy ennyi fokon belül a turbulencia miatt gyakran változhat az irány. A szélrózsa, avagy tájolórózsa elnevezéseit használjuk. A négy fő égtáj (kardinális irányok) szögfelezőjében vannak a mellék tájak, majd ezek szögfelezőiben a másodrendű irányok. (Ezek már 22,5˙fok pontosságúak. Ha ezeket is felezzük, jutunk el a régi idők hajózásában használt vonásig, amikor is a kört 32 részre bontották.)

 

1. ábra: az rányok elnevezései

1. ábra: az irányok elnevezései

 

Amikor más szempontok fontosabbak mint a földrajzi irány, ettől eltérően nevezzük a szélirányt: parti szél, vizi szél, elfújó-, ráfújó szél.

Csőszéllel találkozunk folyókon, ahol a parti galériaerdők megvezetik a légáramlást. Vagy például a Garda tónál, ahol napi menet szerint a tó hossztengelyében, a parti hegyek szűkületében fúj völgyi, vagy fordított irányban a hegyi szél.

 

A szélsebességet a tudományos életben m/s-ban, a köznapi életben km/h-ban mérik, a hajózás pedig tm/h-ban, azaz csomóban (knot, vagy kn).

 

 

m/s

km/h

tm/h (knot)

1 m/s

1

3,6

1,944

1 km/h

0,278

1

0,54

1 tm/h (knot)

0,514

1,852

1

2. ábra: szélsebesség átváltó táblázat

 

A szél áramló közeg, anyag és mint ilyen súrlódik és örvénylik. Ez többnyire a felszínen jön létre a tereptárgyak hatására. Ezért mondhatjuk, hogy a szél az alsó néhány 10 méteren a magassággal gyorsan változik, nő.

A gyakorlati vitorlázás során tapasztalhatjuk, hogy a fedélzet magasságában a füst függőlegesen fölfele száll, de a száling magasságban már lehet, hogy elhajlik a légáramlás hatására.

 

Tapasztalhatjuk, nem mindegy, hogy egy tárgyat – mondjuk a hajónkat, vagy a vitorlát - hogyan éri a szél. Tehát számunkra nem biztos, hogy a szél sebessége a fontos jellemző, hanem hogy milyen hatása van. Ennek mérésére használjuk Beaufort szélerősségi skálát.

 

 

Foko-
zat

 Meghatározás

 Szélsebesség,
km/h

 Tapasztalt jellegzetesség

 0

 szélcsend

 0-1

 tükörsima vízfelület

 1

 gyenge szellő

 2-6

 lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül

 2

 enyhe szél

 7-11

 még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg

 3

 gyenge szél

 12-19

 már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal

 4

 mérsékelt szél

 20-29

 hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok

 5

 élénk szél

 30-38

 közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik

 6

 erős szél

 40-49

 magas hullámok, fehér habos tarajjal

 7

 viharos szél

 50-61

 tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén

 8

 élénk viharos szél

 62-72

 magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába

 9

 heves vihar

 73-85

 magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot;

 10

 heves (dühöngő) vihar

 86-100

 magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken;

 11

 szélvész

 101-115

 igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;

 12

 orkán

 115 felett

 a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken;

3. ábra: Beaufort szélerősségi táblázat

 

B⁰

 Meghatározás

 Szélsebesség,
km/h

 Tapasztalt jellegzetesség

 0

 strand idő

 0-1

 tükörsima vízfelület, nyíltvizi strandolásra kiváló

 1

 rokon vitorláztató

 2-6

 pikkelyszerű fodrozódás, kormányképes sebesség, avatatlan hajósokkal meg lehet szerettetni a vitorlázást

 2

 vizsga szél

 7-11

 még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, gyakorlásra, vizsgázásra kiváló, szépen fut a hajó, kormánynak jól engedelmeskedik, alig dől

 3

 szalon szél

 12-19

 már megtörő, esetenként fehér tarajos tarajú hullámokkal, szépen dől a hajó, de még nem vizes a fedélzet, a hajó elérheti a legnagyobb sebességét, hangos a kikötő, kezdenek kialakulni a valódi széllel párhuzamos hab csíkok

 4

 sportos szél

 20-29

 hosszabbá váló hullámok, gyakoriak a fehér tarajos hullámok, erős dőlés, vizes fedélzet,  a legtöbb hajón reffelni kell, a drótkötelek kezdenek füttyögetni

 5

 „jó kis szél”

 30-38

 közepes hullámok,  sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik, további reffelés, vizes minden

 6

 „maradjunk a kocsmában”

 40-49

 magas hullámok, fehér habos tarajjal, permettel, a belvízre tervezett hajóknak ez a szélerősség az üzemszerű (folyamatos) igénybevételi határa

 7

 viharos szél

 50-61

 tornyosuló. megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél viszi tovább a víz felszínén, csak egy reffelt vitorla, vagy vihar vitorlázat használata

 8

 élénk viharos szél

 62-72

 magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a Balatonon a hullám magasság eléri a legnagyobb értékét ~ 1,2 m, vihar vitorla, vagy árboccal „vitorlázás”, vízpermettel telítődik a felszín, a vízben levők fulladás veszélyben

 9

 „csak éljük túl”

 73-85

 magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot;

 10

 heves (dühöngő) vihar

 86-100

 magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken;

 11

 szélvész

 101-115

 igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;

 12

 orkán

 115 felett

 a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken;

4. ábra: a Balaton Beaufort

 

A frontokról:

Hazánk, de a legtöbb, sporthajósok által kedvelt víz időjárását a mérsékelt övi légkörzések (ciklonok és anticiklonok) alakítják, melyek a fenti tényezők hatására alakulnak ki.

Az anticiklonok a magas nyomású területek fölött az óramutató járásával megegyező irányba forgó légtömegek. (a déli féltekén fordítva)

A ciklonokban pedig az alacsony nyomású területek fölött az óramutatóval ellentétesen mozog a levegő. (a déli féltekén fordítva)

A cirkuláció hatására a légtömegek túlnyomó részben nyugatról kelet felé haladnak és több százezer négyzetkilométeres területet fednek le. Eközben eltérő fizikai állapotú légtömegek jönnek létre, illetve hoznak mozgásba. (száraz, meleg; száraz, hideg; nedves, meleg; nedves, hideg; stb.) Az eltérő fizikai állapotú légtömegek egymással érintkező határfelületét nevezzük frontfelületnek, földfelszíni érintkezését frontvonalnak. Alapvetően a hideg és a meleg frontot különböztetjük meg.

Hidegfrontról akkor beszélünk, mikor a ciklonban, vagy az anticiklonban mozgó hidegebb levegő nagyobb sebessége révén utoléri a melegebb légtömeget. Ezt frontbetörésnek is nevezik, mert a földfelszínen markáns jelenségeket okoz.

5. ábra: hideg front

5. ábra: hideg front

 

 A frontfelületen a hőmérsékletkülönbség hatására élénk feláramlás kezdődik. Ezért csökken a légnyomás illetve a meleg páradúsabb levegő kihűlésével a pára kicsapódik, megindul a felhőképződés. Az élénk, örvénylő feláramlások miatt gomolyfelhők keletkeznek. Ezekből a front alatt és mögött a szél miatt intenzív záporesőeső, főként nyáron heves zivatar várható. A felhők bizonyos magasságban keletkeznek és tömör sávokba, ívekbe rendeződnek. Ennek közkeletű neve a gerenda. A front haladtával követik egymást a gerendák, majd a front gyengülésével szakadoznak, végül az ellaposodó gomolyfelhők és a szél gyengülése jelzi, a légkör nyugvását.

A szél a feláramlás szívó hatása miatt a front előtt többnyire élénkül, de a viharos erőséget nem éri el. Iránya jobbra forduló, majd a frontvonal áthaladta után beáll a többnyire viharos szél. Ez jellemzően akár több napig is erős, viharos marad. A hőmérséklet jelentősen csökken, a légnyomás lassan nő.

 

Meleg frontnál a meleg levegő éri utol a hideget és felsiklik fölé.

6. ábra: meleg front

6. ábra: meleg front

 

 A frontfelületen a meleg páradús levegőből kicsapódik a pára, rétegfelhők keletkeznek. Előbb nagy magasságban az átlátszó fátyolfelhők, majd ezek megvastagodásával az esőt adó rétegfelhőkből szitáló, majd csendes eső esik. Viharos szélre legtöbbször nem kell számítani. A légnyomás lassan süllyed, a frontvonal áthaladtával a hőmérséklet emelkedik.

Előfordul, hogy a hideg és a meleg frontok utolérik egymást, zárodnak (okkluzió). Ilyenkor a két frontra jellemző jelenségek együttesen játszódnak le. Jellemzően elhúzódó esős, szeles időre számíthatunk.

 

A vihar:


Hazai körülmények között alapvetően két típusról beszélünk. Fontos ezeket felismernünk, hiszen a jellegükből adódóan másként kell a fogadásukra felkészülni.

„Hosszú Borzasztó” hidegfrontos szél:

A hideg front közeledtével csökken a légnyomás, a szél fokozatosan erősödik és jobbra fordul. Megjelenik a gerenda felhő és még mielőtt fölénk ér befordul a hidegfronti viharos szél. Sokszor erős, csapó eső kíséri. Változó intenzitással több napig is eltarthat, míg a légkör nyugalomba kerül. A gyengülő hidegfrontban kiváló egyenletes erős széllel vitorlázhatunk. A gerendát megelőzően markáns felhő jelenség nem tapasztalható.

„Rövid Rettenetes” zivatar:

Előjele lehet a gyenge váltakozó irányú szellő, ami a feltornyosuló zivatarfelhőt táplálja páradús levegővel. Ha megáll a zivatarfelhő szívása, észleljük a vihar előtti szélcsendet, majd hirtelen lecsap a zivataros kifutó szél. Zápor, dörgés, villámlás kísérheti. Többnyire a felhőtől jobbról kapjuk a szelet. Minél távolabb vagyunk a zivatarfelhőtől a szél annál gyengébb. Élettartama rövid.

A zivatar előjele is a csökkenő légnyomás.

 

A vihar előjelei lehetnek:

A hidegfront betörést egyértelműsíti a lassan jobbra forduló, erősödő szél, majd megjelenik a gerenda felhő.

A zivatart a gyenge váltakozó irányú szél, majd szélcsend, a feltornyosuló sötét gomolyfelhő (Cn) (karfiol szerű felhőrészek gomolyognak, szélük foszlányos lehet, a felhő teteje ellaposodik).

Általában elmondhatjuk, hogy minél alacsonyabbra és gyorsabban esik a légnyomás, annál nagyobb szélre számíthatunk.

A légnyomás csökkenést az alábbi jelenségek kísérhetik:

o   kitisztul a szemközti part,

o   javul a láthatóság,

o   a madarak alacsonyan szállnak,

o   a parton a madarak, békák elhallgatnak

o   a tó vize türkizes színre vált,

o   az érzékenyek fájdítják az izületeiket,

o   nyomott, kedvetlen hangulat vesz erőt az emberen.

További, nagyon közeli előjelek:

o   a parton hajladozó fák,

o   a fölkevert por,

o   az esőfüggöny,

o   a megdőlt vitorlások a távolban,

o   a szélfútta tó felszíne szürkére vált.

Figyelni kell a meteorológiai előrejelzéseket,

a viharjelző szolgálat fényjelzőit,

a Vizirendészet és a Vizimentők figyelmeztetéseit.

 
A vihar előjeleit összefüggésükben, fejlődésükben kell értékelni! Nem biztos, hogy egy gyenge, váltakozó irányú szellős délelőttöt zivatar követ, hiszen ez egy kellemes parti szél is lehet, de ha észlejük a föltornyosuló, egyre sötétedő gomolyfelhőt, indokolt a fokozott figyelem, felkészülés a zivatar fogadására.

A balatoni időjárással és a viharjelzéssel  kapcsolatos információk a http://www.met.hu/idojaras/balaton/ oldalon találhatóak.

 

 

Intelem:

Fontos megjegyezni, mindenkinek mást jelent a rossz idő!
Figyelembe kell venni a hajó állapotát, felszereltségét, de első sorban a legénység képzettségét, gyakorlatát, alkalmasságát!!!