A szélről
A szél vízszintes irányú légáramlás. Jellemzői az iránya, a sebessége és az egyenletessége. (lökésessége, azaz vannak-e hirtelen szélerősödések más szóval pöffök)
A szélirányokat a földrajzi égtájak alapján nevezzük meg, ahonnan a szél fúj.
A szélirányokat 20-25 foknál pontosabban általában nem szükséges megadni, tekintettel arra is, hogy ennyi fokon belül a turbulencia miatt gyakran változhat az irány. A szélrózsa, avagy tájolórózsa elnevezéseit használjuk. A négy fő égtáj (kardinális irányok) szögfelezőjében vannak a mellék tájak, majd ezek szögfelezőiben a másodrendű irányok. (Ezek már 22,5˙fok pontosságúak. Ha ezeket is felezzük, jutunk el a régi idők hajózásában használt vonásig, amikor is a kört 32 részre bontották.)
1. ábra: az irányok elnevezései
Amikor más szempontok fontosabbak mint a földrajzi irány, ettől eltérően nevezzük a szélirányt: parti szél, vizi szél, elfújó-, ráfújó szél.
Csőszéllel találkozunk folyókon, ahol a parti galériaerdők megvezetik a légáramlást. Vagy például a Garda tónál, ahol napi menet szerint a tó hossztengelyében, a parti hegyek szűkületében fúj völgyi, vagy fordított irányban a hegyi szél.
A szélsebességet a tudományos életben m/s-ban, a köznapi életben km/h-ban mérik, a hajózás pedig tm/h-ban, azaz csomóban (knot, vagy kn).
|
m/s |
km/h |
tm/h (knot) |
1 m/s |
1 |
3,6 |
1,944 |
1 km/h |
0,278 |
1 |
0,54 |
1 tm/h (knot) |
0,514 |
1,852 |
1 |
2. ábra: szélsebesség átváltó táblázat
A szél áramló közeg, anyag és mint ilyen súrlódik és örvénylik. Ez többnyire a felszínen jön létre a tereptárgyak hatására. Ezért mondhatjuk, hogy a szél az alsó néhány 10 méteren a magassággal gyorsan változik, nő.
A gyakorlati vitorlázás során tapasztalhatjuk, hogy a fedélzet magasságában a füst függőlegesen fölfele száll, de a száling magasságban már lehet, hogy elhajlik a légáramlás hatására.
Tapasztalhatjuk, nem mindegy, hogy egy tárgyat – mondjuk a hajónkat, vagy a vitorlát - hogyan éri a szél. Tehát számunkra nem biztos, hogy a szél sebessége a fontos jellemző, hanem hogy milyen hatása van. Ennek mérésére használjuk Beaufort szélerősségi skálát.
Foko- |
Meghatározás |
Szélsebesség, |
Tapasztalt jellegzetesség |
0 |
szélcsend |
0-1 |
tükörsima vízfelület |
1 |
gyenge szellő |
2-6 |
lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül |
2 |
enyhe szél |
7-11 |
még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg |
3 |
gyenge szél |
12-19 |
már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal |
4 |
mérsékelt szél |
20-29 |
hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok |
5 |
élénk szél |
30-38 |
közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik |
6 |
erős szél |
40-49 |
magas hullámok, fehér habos tarajjal |
7 |
viharos szél |
50-61 |
tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén |
8 |
élénk viharos szél |
62-72 |
magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába |
9 |
heves vihar |
73-85 |
magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot; |
10 |
heves (dühöngő) vihar |
86-100 |
magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken; |
11 |
szélvész |
101-115 |
igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság; |
12 |
orkán |
115 felett |
a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken; |
3. ábra: Beaufort szélerősségi táblázat
B⁰ |
Meghatározás |
Szélsebesség, |
Tapasztalt jellegzetesség |
0 |
strand idő |
0-1 |
tükörsima vízfelület, nyíltvizi strandolásra kiváló |
1 |
rokon vitorláztató |
2-6 |
pikkelyszerű fodrozódás, kormányképes sebesség, avatatlan hajósokkal meg lehet szerettetni a vitorlázást |
2 |
vizsga szél |
7-11 |
még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, gyakorlásra, vizsgázásra kiváló, szépen fut a hajó, kormánynak jól engedelmeskedik, alig dől |
3 |
szalon szél |
12-19 |
már megtörő, esetenként fehér tarajos tarajú hullámokkal, szépen dől a hajó, de még nem vizes a fedélzet, a hajó elérheti a legnagyobb sebességét, hangos a kikötő, kezdenek kialakulni a valódi széllel párhuzamos hab csíkok |
4 |
sportos szél |
20-29 |
hosszabbá váló hullámok, gyakoriak a fehér tarajos hullámok, erős dőlés, vizes fedélzet, a legtöbb hajón reffelni kell, a drótkötelek kezdenek füttyögetni |
5 |
„jó kis szél” |
30-38 |
közepes hullámok, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik, további reffelés, vizes minden |
6 |
„maradjunk a kocsmában” |
40-49 |
magas hullámok, fehér habos tarajjal, permettel, a belvízre tervezett hajóknak ez a szélerősség az üzemszerű (folyamatos) igénybevételi határa |
7 |
viharos szél |
50-61 |
tornyosuló. megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél viszi tovább a víz felszínén, csak egy reffelt vitorla, vagy vihar vitorlázat használata |
8 |
élénk viharos szél |
62-72 |
magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a Balatonon a hullám magasság eléri a legnagyobb értékét ~ 1,2 m, vihar vitorla, vagy árboccal „vitorlázás”, vízpermettel telítődik a felszín, a vízben levők fulladás veszélyben |
9 |
„csak éljük túl” |
73-85 |
magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot; |
10 |
heves (dühöngő) vihar |
86-100 |
magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken; |
11 |
szélvész |
101-115 |
igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság; |
12 |
orkán |
115 felett |
a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken; |
4. ábra: a Balaton Beaufort
A frontokról:
Hazánk, de a legtöbb, sporthajósok által kedvelt víz időjárását a mérsékelt övi légkörzések (ciklonok és anticiklonok) alakítják, melyek a fenti tényezők hatására alakulnak ki.
Az anticiklonok a magas nyomású területek fölött az óramutató járásával megegyező irányba forgó légtömegek. (a déli féltekén fordítva)
A ciklonokban pedig az alacsony nyomású területek fölött az óramutatóval ellentétesen mozog a levegő. (a déli féltekén fordítva)
A cirkuláció hatására a légtömegek túlnyomó részben nyugatról kelet felé haladnak és több százezer négyzetkilométeres területet fednek le. Eközben eltérő fizikai állapotú légtömegek jönnek létre, illetve hoznak mozgásba. (száraz, meleg; száraz, hideg; nedves, meleg; nedves, hideg; stb.) Az eltérő fizikai állapotú légtömegek egymással érintkező határfelületét nevezzük frontfelületnek, földfelszíni érintkezését frontvonalnak. Alapvetően a hideg és a meleg frontot különböztetjük meg.
Hidegfrontról akkor beszélünk, mikor a ciklonban, vagy az anticiklonban mozgó hidegebb levegő nagyobb sebessége révén utoléri a melegebb légtömeget. Ezt frontbetörésnek is nevezik, mert a földfelszínen markáns jelenségeket okoz.
5. ábra: hideg front
A frontfelületen a hőmérsékletkülönbség hatására élénk feláramlás kezdődik. Ezért csökken a légnyomás illetve a meleg páradúsabb levegő kihűlésével a pára kicsapódik, megindul a felhőképződés. Az élénk, örvénylő feláramlások miatt gomolyfelhők keletkeznek. Ezekből a front alatt és mögött a szél miatt intenzív záporesőeső, főként nyáron heves zivatar várható. A felhők bizonyos magasságban keletkeznek és tömör sávokba, ívekbe rendeződnek. Ennek közkeletű neve a gerenda. A front haladtával követik egymást a gerendák, majd a front gyengülésével szakadoznak, végül az ellaposodó gomolyfelhők és a szél gyengülése jelzi, a légkör nyugvását.
A szél a feláramlás szívó hatása miatt a front előtt többnyire élénkül, de a viharos erőséget nem éri el. Iránya jobbra forduló, majd a frontvonal áthaladta után beáll a többnyire viharos szél. Ez jellemzően akár több napig is erős, viharos marad. A hőmérséklet jelentősen csökken, a légnyomás lassan nő.
Meleg frontnál a meleg levegő éri utol a hideget és felsiklik fölé.
6. ábra: meleg front
A frontfelületen a meleg páradús levegőből kicsapódik a pára, rétegfelhők keletkeznek. Előbb nagy magasságban az átlátszó fátyolfelhők, majd ezek megvastagodásával az esőt adó rétegfelhőkből szitáló, majd csendes eső esik. Viharos szélre legtöbbször nem kell számítani. A légnyomás lassan süllyed, a frontvonal áthaladtával a hőmérséklet emelkedik.
Előfordul, hogy a hideg és a meleg frontok utolérik egymást, zárodnak (okkluzió). Ilyenkor a két frontra jellemző jelenségek együttesen játszódnak le. Jellemzően elhúzódó esős, szeles időre számíthatunk.
A vihar:
Hazai körülmények között alapvetően két típusról beszélünk. Fontos ezeket
felismernünk, hiszen a jellegükből adódóan másként kell a fogadásukra
felkészülni.
„Hosszú Borzasztó” hidegfrontos szél:
A hideg front közeledtével csökken a légnyomás, a szél fokozatosan erősödik és jobbra fordul. Megjelenik a gerenda felhő és még mielőtt fölénk ér befordul a hidegfronti viharos szél. Sokszor erős, csapó eső kíséri. Változó intenzitással több napig is eltarthat, míg a légkör nyugalomba kerül. A gyengülő hidegfrontban kiváló egyenletes erős széllel vitorlázhatunk. A gerendát megelőzően markáns felhő jelenség nem tapasztalható.
„Rövid Rettenetes” zivatar:
Előjele lehet a gyenge váltakozó irányú szellő, ami a feltornyosuló zivatarfelhőt táplálja páradús levegővel. Ha megáll a zivatarfelhő szívása, észleljük a vihar előtti szélcsendet, majd hirtelen lecsap a zivataros kifutó szél. Zápor, dörgés, villámlás kísérheti. Többnyire a felhőtől jobbról kapjuk a szelet. Minél távolabb vagyunk a zivatarfelhőtől a szél annál gyengébb. Élettartama rövid.
A zivatar előjele is a csökkenő légnyomás.
A vihar előjelei lehetnek:
A hidegfront betörést egyértelműsíti a lassan jobbra forduló, erősödő szél, majd megjelenik a gerenda felhő.
A zivatart a gyenge váltakozó irányú szél, majd szélcsend, a feltornyosuló sötét gomolyfelhő (Cn) (karfiol szerű felhőrészek gomolyognak, szélük foszlányos lehet, a felhő teteje ellaposodik).
Általában elmondhatjuk, hogy minél alacsonyabbra és gyorsabban esik a légnyomás, annál nagyobb szélre számíthatunk.
A légnyomás csökkenést az alábbi jelenségek kísérhetik:
o kitisztul a szemközti part,
o javul a láthatóság,
o a madarak alacsonyan szállnak,
o a parton a madarak, békák elhallgatnak
o a tó vize türkizes színre vált,
o az érzékenyek fájdítják az izületeiket,
o nyomott, kedvetlen hangulat vesz erőt az emberen.
További, nagyon közeli előjelek:
o a parton hajladozó fák,
o a fölkevert por,
o az esőfüggöny,
o a megdőlt vitorlások a távolban,
o a szélfútta tó felszíne szürkére vált.
Figyelni kell a meteorológiai előrejelzéseket,
a viharjelző szolgálat fényjelzőit,
a Vizirendészet és a Vizimentők figyelmeztetéseit.
A vihar előjeleit összefüggésükben, fejlődésükben kell értékelni! Nem biztos,
hogy egy gyenge, váltakozó irányú szellős délelőttöt zivatar követ, hiszen ez
egy kellemes parti szél is lehet, de ha észlejük a föltornyosuló, egyre
sötétedő gomolyfelhőt, indokolt a fokozott figyelem, felkészülés a zivatar
fogadására.
A balatoni időjárással és a viharjelzéssel kapcsolatos információk a http://www.met.hu/idojaras/balaton/ oldalon találhatóak.
Intelem:
Fontos megjegyezni, mindenkinek mást jelent a rossz idő!
Figyelembe kell venni a hajó állapotát, felszereltségét, de első sorban a
legénység képzettségét, gyakorlatát, alkalmasságát!!!